Bentonit – Az intelligens anyag
Összefoglaló leírás a bentonit jótékony hatásairól – a teljesség igénye nélkül
A bentonit keletkezése, összetétele
A bentonit az agyagnak egy fajtája, aminek több változata is létezik, attól függően, milyen domináns elemek találhatók benne. Természetes képződmény, az agyagásványok csoportjához tartozik. Leggyakrabban vulkáni hamu vízzel alkotott elegye alkotja.
A bentonitot először Taylorite-nek (ejtsd: télorit) nevezték, felfedezője, William Taylor után. Végleges nevén először W. C. Knight szólította 1898-ban, aki lelőhelyéről nevezte el, az Amerikai Egyesült Államokban, Montana államban található Fort Benton után.
A bentonit fő ásványi alkotóeleme a montmorillonit, amely elnevezését a Franciaországban lévő Montmorillon helység után kapta 1847-ben. A bentonit kiemelt tulajdonsága, hogy vízzel érintkezve gélesedik, saját térfogatának sokszorosát képes megkötni, továbbá a zeolithoz hasonlóan magas ioncserélő képességgel rendelkezik. A bentonitok között megkülönböztetjük a kalcium-, és a nátrium bentonitokat. Egyes előfordulásokban a Na és Ca típusú bentonit keverten is megjelenik. Nem ritka eljárás, hogy a kalcium-bentonitokat úgynevezett aktiválási eljárással nátrium-bentonittá alakítják. Az aktiválásnak köszönhetően a bentonit előnyösebb tulajdonságokra tesz szert.
Bentonit lelőhelyek világszerte találhatók olyan helyeken, ahol vulkánkitörések fordultak elő.
Magmás kőzetek földpátjainak bomlása során alakulnak ki, amelyek mállási helyükön, vagy víz által elszállítva, legtöbbször tengeri üledék formájában jelennek meg. A finom szemcsék leülepedése megtörténhet mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is. Egyes fajtái (így a bentonit) nagy mennyiségű vizet képesek felvenni a kristályrácsok és a mikronméretű szemcsék közé, amelyet molekulárisan, finom kapillárisokban megkötnek.
A szemcseméret határát azért szabták meg 0,02 mm-ben, mert az így kialakult hézagok bakteriálisan már nem járhatóak át. A finomszemcsés tömeg szemcsefelszíne rendkívül nagy, a szemcseeloszlás és a szemcsealak függvényében több száz m²/gramm mértékű lehet. Szerkezetileg alkothatják lemez, pálcika, tű vagy cső alakú kristályok.
Az összes elem, amely az ember kémiai összetevőit is alkotja, megtalálható az agyagban. Gazdag ásványi anyag tartalma, és fizikai, kémiai sajátosságai teszik különlegessé. A legjelentősebb kémiai elem az alumínium-szilikát, amelyet több mint 40 féle nyomelem és ásvány kísér (vas, kalcium, magnézium, kálium stb.). Az agyagok alkotóelemei állandók, de arányuk változhat kitermelési helytől és típustól függően.
Történelmi áttekintés
A bentonit nemesagyagot már az egyiptomiak is naponta alkalmazták kiemelkedő antiszeptikus hatása miatt a mumifikálás során is. Az ókor orvosai kiváló orvosságnak tekintették. Egyik legnagyobb tisztelője Dioszkoridész volt, aki már akkor leírta gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, vérzéscsillapító, összehúzó és forrasztó hatását. S mivel az ókorban is nagy hangsúlyt fektettek a szépségre, a külső használatáról is találunk feljegyzéseket. Dioszkoridész már ekkor felismerte és be is mutatta az agyag napon szárítását, ezzel is emelve hatékonyságát.
Az állatvilágban is megfigyelhető, hogy ösztönösen akár külsőleg, akár belsőleg, de alkalmazzák az agyag valamely formáját.
Régen ezt még ösztönből tette az ember is, majd valahogy a civilizációval, a modern gyógyszerekkel mindez feledésbe merült!
A XIX. században Sebastian Kneipp próbálta újra visszahozni a köztudatba az agyagot, mint természetes gyógymódot.
Talált is követőket, Lipcsében Louis Kuhne alkalmazta betegeinél kitűnő eredménnyel, Olaszországban Garofalo atya osztogatott agyagtablettákat híveinek. Berlinben az ázsiai kolera gyógyszerének nevezték, és alkalmazták is a betegeken. A krími háborúban vérhas ellen fehér agyagot adtak a katonáknak, Németországban Adolf Just alkalmazta rengeteg betegségre tabletta, borogatás, fürdő és kenőcs formájában.
A jelenkor egyik legnagyobb alakja, Mahatma Gandhi is használta és hirdette az agyag használatát, sőt vannak olyan országok, ahol már a kórházakban is elérhető az agyag valamilyen formája.
Ma a természetes gyógymódok, a naturális anyagok külső-belső alkalmazása, ápolószerek, kozmetikumok előállítása reneszánszát éli az USA-ban, Indiában és Ausztráliában. Ott nagyon elterjedt és Európában is újra kezd hódítani az agyagalapú termékek használata.
A bentonit-nemesagyag tulajdonságai, hatásai
Kémiai összetételénél, sajátos kristályszerkezeténél fogva képes nagy mennyiségű vizet megkötni. Száradáskor zsugorodik, repedezik. Tapintása zsíros, törése kagylós. Vastartalma és egyéb szennyeződések miatt színe lehet fehér, zöldes, sárgás, vöröses vagy barna.
Végső tulajdonságait pozitívan befolyásolhatja a keletkezés módja, ioncserélő képessége az ozmotikus folyamatokban, kiszáradása a napon, szemcseszerkezete, és szellőzése is közreműködik hatásmechanizmusainak fokozásában.
Egy kutatás az találta, hogy az agyag negatív töltésű és felületén adszorbeálja a pozitív töltésű anyagokat. A pozitív töltésű anyagok általában toxinok vagy szabadgyökök, amelyek károsítják a sejteket és felgyorsítják az öregedés folyamatát. Az agyag magához vonzza a baktériumokat, gombákat, parazitákat, vírusokat és toxikus vegyi anyagokat. Mivel a bentonit nem szívódik fel a szervezetben, a széklettel vagy a bőrön keresztül eltávolítja ezeket a szervezetből.
Akár belsőleg alkalmazzuk, akár külsőleg, az agyag ozmotikus mechanizmust idéz elő (ioncsere-képesség). Elvonja mindazt, ami kedvezőtlen, mérgező, egészségtelen a szervezet számára, cserébe átadja az ásványi agyagokat (táplál, feszesít), az éltető energiát tartalmazó elemeket a sejteknek.
Méregtelenít kívül, belül
Az agyag rendelkezik egy úgynevezett természetes intelligenciával, mert antiszeptikus hatása csak és kizárólag a káros anyagokra hat. Egyedül ott fejti ki hatását, ahol szükséges, így megkíméli azokat a regeneráló elemeket, amelyek hozzájárulnak a teljes gyógyuláshoz.
Képes energiát tárolni, amely a testbe jutva segíti a gyógyulási folyamatokat, revitalizál, ezért nagyon jó kiegészítő terápiaként hosszas antibiotikum terápián átesett, immungyenge személyeknél, vagy bármely lábadozási szakaszban.
Lúgosító hatása miatt a bélparazitózis és candida gomba kezelésében is sikeres.
Az agyag mikromolekuláris szerkezetének köszönhetően képes szinte bármit megszűrni, semlegesíteni, jól használható mindenféle ártalmas anyag felszívására, megszűrésére: folyadékok, kellemetlen szagok, gázok, genny, káros és mérgező anyagok.
Semlegesítő és baktériumölő tulajdonságának köszönhetően kiváló sebgyógyító (égésre is), valamint jó gyulladáscsökkentő.
Bármilyen bőrproblémára érdemes kipróbálni, javítja az anyagcserét, fertőtlenít, szabályozza a faggyúmirigyeket, pórusösszehúzó, élénkíti a vérkeringést.
Az egész szervezetre gyakorolt hatása jól érvényesül anyagcsere betegségekben, és a belső elválasztású mirigyek zavarai esetén (pl. 2-es típusú cukorbetegség, pajzsmirigy elváltozások, csontritkulás, porckopás, prosztata jóindulatú megnagyobbodása).
Az agyag jótékony hatását belsőleg, főleg a gyomor-bélrendszerben fejti ki, és eredmények érhetőek el gyomorfekély, gyomorgyulladás, székrekedés, idült hasnyálmirigy gyulladás, krónikus májgyulladás, epebántalmak, nehezen gyógyuló húgyúti fertőzések esetében is.
Az agyagkúra használható köszvény, reuma, érelmeszesedés, cukorbaj/cukorbetegség, máj- és vesebetegségek és gyomorfekély esetén, mivel megköti a savakat. Bélhurut, bélgyulladás, alhasi gyulladások, vastagbélgyulladás, hólyaghurut, férgesedés, daganatos betegségek, és bármilyen bakteriális és vírusos betegség előfordulásakor is javasolt.
Összességében kijelenthetjük, hogy nincs ismert mellékhatása, költségkímélő, és alkalmas éppúgy prevencióra, mint akut vagy krónikus betegségek önálló vagy társkezelésére és utókezelésére.
A bentonit megtalálható továbbá a hobbiállat-tartásban, mint alom, vizek tisztításához, a gyógyszeriparban, mint a tabletta felületét síkosító adalék, élelmiszer gyártásnál a csomósodás gátlására, kozmetikai, és tisztálkodási célokra, izületi betegségekre, és még sok olyan területen, ahol a fent leírt előnyös tulajdonágainak a kiaknázása a cél.
Hogyan működik a bentonit agyag?
Naponta rengeteg toxinnal érintkezünk, mint például festékek, tisztítószerek, építőanyagok, alacsony minőségű tisztítatlan víz, növényvédő szerek. A mérgek a szervezetünkbe kerülnek azáltal, hogy a levegőt belélegezzük, nem is beszélve azokról a toxinokról, amelyeket az egészségtelen táplálkozással gyenge minőségű élelmiszerek révén juttatunk be szervezetünkbe. Nehéz fémek alatt olyan anyagokat értünk mint például a higany, kadmium, ólom stb. Ezek megtalálhatóak olyan élelmiszerekben amelyek magas fruktóz tartalmúak mint például a kukorica szirup, illetve halakban is.
A bentonit azon felül, hogy kivonja a méreganyagokat a szervezetből, sokféle tápanyagot is tartalmaz. Beleértve rengeteg ásványi anyagot, mint pl. kalcium, magnézium, szilícium, nátrium, réz, vas és kálium. A szervezetbe juttatva akár ital formájába akár az agyag elfogyasztásával a benne levő vitaminok és ásványi anyagok felszívódnak. Ezért sokan étrendkiegészítőként használják, mivel az agyag természetes forrása fontos tápanyagoknak.
A bentonit előnyös a szervezet számára, mivel rendelkezik azzal a képességgel, hogy elektromos töltéssel bír, ha folyadékkal érintkezik. Amikor az agyag ugyanis hozzáér bármilyen típusú folyadékhoz (általában vízhez) akkor képes megkötni bármilyen jelenlevő toxint. Természetes állapotában a bentonitot negatív töltésű molekulák alkoltják, a legtöbb toxin és nehézfém pedig pozitív töltésű molekulákból áll. Ez teszi lehetővé azt, hogy a két molekula összekapcsolódjon, és együtt is maradjon, míg a toxin eltávolítása megtörténik. A bentonit agyag lényegében megkeresi a méreganyagokat a szervezetben és hozzájuk kötődve segíti a méregtelenítést, a vegyi anyagok eltávolítását a bélrendszerből, a bőrből és a szájból.
A bentonit felhasználási lehetőségei élő szervezetek esetében
Nyomelemekkel látja el a szervezetet, ami szükséges a különböző betegségek megelőzéséhez és gyógyításához. Különösen alkalmas a szív- és érrendszeri, váz-és izomrendszeri, gyomor-és bélrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, vérképzési rendellenességek, elhízás kezelésében. Tartalmaz magnéziumot, ami fontos a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez, a szilíciumnak pedig gyógyhatása van a váz-és izomrendszerre.
Az ásvány tipikusan kb. 50 nélkülözhetetlen nyomelemet tartalmaz. Az agyag fogyasztása javasolt természetes étrend kiegészítőként, különböző betegségek megelőzésére illetve gyógyítására (pl.: szív- és érrendszeri, váz-és izomrendszeri, bélrendszeri, rák, vérképző rendszeri, cukorbetegség, elhízás esetén) Fogyasztása ajánlott ezenkívül erőteljes növekedéskor, szexuális éréskor serdülőkorban, megnövekedett fizikai terhelés és stressz esetén. Gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, értágító, lúgosító, antioxidáns és abszorbens tulajdonságokkal is rendelkezik. Serkenti a sejtek anyagcseréjét, visszaállítja a szervezet önszabályozó mechanizmusát. Akár hosszú ideig is alkalmazható mivel káros hatással nem rendelkezik. Felnőttek és gyermekek egyaránt használhatják.
A bentonit hatásai:
Külsőleg alkalmazva:
- Bőrgyógyító hatású ekcémára, bőrgyulladásra és pikkelysömörre
- Kiválóan csillapítja a reumatikus és izületi fájdalmakat
- Fürdővízhez hozzáadva méregtelenítő hatású
- Segíti a bőrsejtek oxigénfelvételét
- Erősíti a fogakat és a fogínyt
- Javítja a száj egészségét
- Kozmetikai célokra is kiválóan alkalmas (lásd. Kozmetikai felhasználás)
Belsőleg alkalmazva:
- Lúgosítja a testet (fontos, mert a túlzott savasodás betegségekhez vezet)
- Segít legyőzni a gyulladásokat
- Méregteleníti a májat és a vastagbelet
- Ételmérgezés kezelésének egyik módja
- Megszabadít bizonyos emésztőrendszeri betegségektől (irritábilis bélszindróma, reflux, hányinger, hasmenés)
- Terhességi hányinger ellen is hatásos
- Erősíti az immunrendszert a káros baktériumok, vírusok elpusztításával
- Feltölti ásványokkal a sejteket és a szöveteket
- Segít megszüntetni az ételallergiát
- Jó hatással van:
- vastagbélgyulladásra
- vírusos fertőzésekre
- paraziták ellen
- ízületi gyulladásra
- szürkehályogra
- ideggyengeségre
- hasmenésre
- gyomorfekélyre
- vérszegénységre
Kozmetikumként alkalmazva
A bentonit egy csodálatosan sokoldalú anyag, amit használnak kozmetikumokban, belsőleg alkalmazva és szerepel számos bőrgyógyászati termékben is. Vulkáni hamuból keletkezett, amely őstengerekbe hullott, majd amikor a víz elpárolgott ásványi anyagokban gazdag bentonit ágyat hagyott maga után. Ez tartalmazhat akár 50 féle nyomelemet is, beleértve a magnéziumot, káliumot és a kalciumot. A bentonit talán méregtelenítő hatásáról a legismertebb, de külsőleg alkalmazva is számtalan előnye van.
- Gyógyítja és regenerálja a bőrszövetet
- Arcpakolásként alkalmazva kitisztítja és összehúzza a pórusokat
- Segíti a faggyútermelés szabályozását
- Kezeli a pattanásokat
- Eltávolítja a méregagyagokat a bőrből
- Puhábbá varázsolja a bőrt
- Ragyogást ad az arcbőrnek
- Kitűnő bőrradírozó hatással rendelkezik
- Segíti a sebhelyek eltüntetését
- Egyenletes bőrszínt biztosít
- Használható púder helyett
- Fogkrém alapanyagaként is használják
- Babahintőporként is alkalmazzák
- Samponként is kifejti sejtregeneráló hatását (hajhullás megelőzése)
- Tusfürdőként a test egész bőrfelületének regnerálására, felfrissítésére alkalmas
- Dezodor érzékeny bőrre
- Fogak egészségének megőrzésére
- Viszketés elleni krémet is készítenek belőle
- Biztonságos minden bőrtípusra
A bentonit alkalmazása az állattenyésztésben
A bentonit javítja a takarmányok emészthetőségét, adszorbeálja a toxinokat, mérgeket és nehézfémeket a gyomor-és bélrendszerben, ugyanakkor antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. A bentonit nem mérgező, nincs rákkeltő hatása, növeli a szervezet természetes ellenálló képességét, illetve a napi átlagos súlygyarapodást. Ezen tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazzák különböző állati takarmányokban: nedves takarmány keverékekben és minden fajta pelletált kombinált takarmányban.
Számos kutatás megerősítette, hogy a bentonittal kevert takarmány növeli a tejhozamot és a tejben levő tejzsírt, javítja a marhahús minőségét és ízét, súlygyarapodást és gyapjúnövekedést eredményez juhoknál. A vér biokémia összetétele is javul, különösen a kalcium, magnézium és a szervetlen foszforszint növekszik.
Baromfival végzett kutatások bizonyítékai
Az agyag felhasználása a baromfi takarmányozásban nem újkeletű dolog. Bizonyos bentonitokat már régóta használnak mint kötő- és kenőanyag a pelletált takarmányoknál. Számos korábbi publikáció számol be arról, hogy a pelletált takarmánnyal táplált állatok teljesítménye jobb, mint a nem pelletált takarmánnyal tápláltaké. Mivel a javulás mértéke összefüggésben van a rostszinttel, úgy gondolták, hogy a töménység növelése tovább fokozza majd a teljesítményt. Azonban a kísérletek kimutatták, hogy részben más tényezők is felelősek. A gabonakeményítő hidrolízisét gyanították a teljesítménynövekedés másik okának. A legújabb vizsgálatokban, ahol agyagokat használtak étrendkiegészítőként, azt mutatták ki, hogy az agyagoknak közvetlen jótékony hatása van az állatok teljesítményére. Kevés vizsgálat nyújtott bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy az agyag hogyan biztosította a tápértéket, de a legtöbb demonstrálta hogyan javult a kalória hatékonyság. Amikor a kontroll étrendekből hiányzott egy vagy akár több nyomelem ami szükséges lett volna az adott állat optimális tápanyag ellátottságához akkor az étrendkiegészítő agyag növelte a tápértékhez való hozzájárulást. A legújabb jelentések azt mutatják, hogy 1-5 % bentonit étrendkiegészítőként történő alkalmazása növelte a kalória hatékonyságot és csökkentette a takarmány tápcsatornán való keresztülhaladásának sebességét. Erwin és társai (1957) 3% nátrium bentonitot adtak szarvasmarháknak és nem tapasztaltak jelentős különbséget attól mikor 25 % szárított lucernával etették az állatokat. Rotermel és munkatársai (1964) mellkastérfogat és testzsír növekedésről számoltak be azoknál a sertéseknél amelyek 1 % bentonitot kaptak, az eredmény valószínűleg a kalóriamegtakarítás révén jöhetett létre.
Kísérlet I.:
Nagy baromfiudvarokban az ürülék elvezetése jelenti a legnagyobb problémát. A tenyésztők olyan megoldást kerestek ami csökkenti az ürülék nedvességtartalmát. A bentonit jelentette a megoldást, mivel hatására az ürülék nedvességtartalma csökkent mind a téli mind a nyári időszakban és állaga oly mértékben változott hogy száradása ennek következtében felgyorsult. Az állatokról gyűjtött adatok alapján pedig azt bizonyították, hogy a testtömeg és a tojásméret növekedett amellett hogy a kalóriabevitel pedig 945 kcal-ról 932 és 918 kcal-ra csökkent (5 % bentonit mellett).
Kísérlet II:
Ebben a kísérletben texasi lelőhelyről származó kalcium bentonitot és nyugati lelőhelyről származó nátrium bentonitot hasonlítottak össze. Mindkét bentonitfajtát 5%-ban adták a takarmányhoz. A baromfiak egyik csoportja kalcium bentonitot, a másik pedig nátrium bentonitot kapott. A kísérlet végén megállapították , hogy mindkét csoportnak nőtt a testtömege és nagyobb méretű tojásokat tojtak. A kalcium bentonitos takarmányt kapó szárnyasok 13 %-kal több L-es tojást tojtak, a nátrium bentonitot fogyasztók pedig 15 %-kal több tojást tojtak.
Kísérlet III:
A harmadik kísérletben két montmorillonit tartalmú agyag hatékonyságát vizsgálták. Mind a két agyag az első kísérlethez hasonlóan jelentős testsúlygyarapodást eredményezett, emellett nőtt a tojás mérete és csökkent az ürülék víztartalma. A kísérlet során a bentonit hatékonysága ismét beigazolódott a híg ürülék problémájának megoldásában, mivel ismét hasznosnak bizonyult.
Sertésekkel végzett kutatások bizonyítékai:
A hússertések is igen gyakran szennyezettek ólommal, ami növekedési rendellenességekhez vezet, illetve kockázatot jelent a fogyasztóra nézve és profit veszteséget jelent a gazda számára. Már sok módszerrel kísérleteztek, de sajnos ezeknek a módszereknek nemkívánatos mellékhatásai voltak. Egy kísérletben azonban montmorillonitot használtak figyelemreméltó eredményekkel. 60 sertést két csoportra osztottak.
A malacok felét ipari takarmánnyal etették, ami főleg kukoricából és szójababból állt. A másik csoport is ugyanezt kapta, azzal a különbséggel, hogy 0,5 % módosított montmorillonitot kevertek a takarmányukhoz. 100 nap múlva a sertések a vágóhídra kerültek és különböző szöveteikben vizsgálták az ólomszintet. Azokban az állatokban, amelyek montmorillonitot is fogyasztottak a következőket találták.
A vérben 59, 72 %-kal kevesebb ólom
Az agyban 46,84%-kal kevesebb ólom
A májban 48,16%-kal kevesebb ólom
A csontokban 34,75%-kal kevesebb ólom
A vesében 35,02%-kal kevesebb ólom.
A bentonit mezőgazdasági illetve állattartásban való felhasználása
- Természetes ásványi adalékanyag vegyes takarmányokban
- Profilaktikus gyógyszer hasmenéssel járó megbetegedések illetve mérgezések esetén
- Szennyvíztisztító és állattenyésztésben keletkezett hulladékanyagok semlegesítésére
- Pelletált takarmányok felületének kezelésére
A teljesség igénye nélkül készült összefoglaló jól tükrözi, hogy rohanó világunkban helye van a bentonit nevű ásvány használatának, nem véletlen, hogy ez a nemesagyag reneszánszát éli 21. századi szintetikus anyagokkal túltelített világunkban.